Elektronikai alapok

glezmen

Remelem a komolyabb temak mellett elfer egy ilyen is...
Gyakran merulnek fel bennem olyan kerdesek, amik az igencsak korlatozott elektronikai ismereteim miatt homalyosak. Gondoltam nyitok egy ilyet temat, ahol a hasonlo kerdeseket meg tudnank beszelni, legyen ez amolyan 'elektro-ovoda'

Rogton be is dobnek egy kerdest az egyik kedvenc temamrol: tranzisztorok

Az kb. tiszta, hogy a bazisra adott aramnal joval nagyobb aram fog a collector es emitter kozott folyni.
Tehat ha mondjuk 5V-ot egy 250 Ohmos ellenallason at kotok a tranzisztor bazisara, akkor az elvileg kap 20mA aramot.
Szeretnem hogy a tranzisztoron keresztul joval nagyobb aram folyjon. Mondjuk berakok egy 2.5V-os fogyasztot, egy 10 Ohmos ellenallassal sorbakotve. Ilyenkor elvileg 250mA aram folyik a collectoron keresztul.

Az elso kerdesem, hogy amit fent leirtam, az ugy helyes-e?

(tudom hogy valamennyi feszultseg a tranzisztoron is esik, de az egyszeruseg kedveert ezt most hagyjuk, a lenyegen nem valtoztat)

masodik: a bazisaramnak mi a jelentosege? tehat valtozik-e barmi, ha a bazis ele kotott 250 ohmos ellenallast 500 ohmosra cserelem, vagyis csak 10mA lesz a 20 helyett? Vagy az aramerositesi tenyezo az csak egy hatarertek, tehat ha annyi aramot kap, amekkorabol mar elo tudja allitani a C-E agon a szuksegeset, akkor nincs tovabb jelentosege hogy az pontosan mennyi?

harmadik: igy ugye 250mA aram rohangal keresztul a collector ele kotott fogyaszton/ellenallason. Ha ezt en mondjuk egy Arduinora kotom, ami elvileg csak 40mA-ig produkal vidam mosollyal, akkor hogy a retekbe lesz abbol 250mA fustoles nelkul?

Gondolom, a tranzisztor valahogy 'megvedi' a tularamtol a chipet, de ezt hogyan kepzeljem el hogy meg is ertsem? :S Illetve mekkora aramot tudok igy kipreselni anelkul hogy megsussem a chipet? Vagy ilyenkor olyan mintha ott is a bazisaramnak megfelelo erossegu aram folyna, tehat amig a bazisnal (egy Arduino eseten) 40mA-nal nem lesz nagyobb aram, addig barmekkora lehet a collector arama, ha azt a tranzisztor kepes produkalni?

Bocs hogy ilyen, nektek biztosan nagyon alapveto kerdeseim vannak, es elore is koszonom a felvilagositast

AVR chip: max 40 mA. E felett füst.
Ha szerencséd van, áramgenerátorrá válik..... és védi magát (ekkor a feszültségcsökkenéssel védekezik....)

glezmen

Robert írta:AVR chip: max 40 mA. E felett füst.

ezt tudom, irtam is

tehat akkor azt mondod, hogy az alabbi aramkor (350mA, bar nem digital pinen, hanem a +5V-on) tonkreteszi az arduinot? https://a7642f63-a-62cb3a1a-s-sites.goo ... edirects=0

illetve egy-ket szoban tudnal valaszolni a kerdeseimre hogy oszoljon a homaly a fejemben?

A bázisáram megy csak ki az Arduinoból, a többi az a tápoldalon a tranzisztort terheli.
Tipp:
http://vcheetah.uw.hu/home/tranzisztor/tranzisztor.swf

http://www.ms.sapientia.ro/elektronika/ ... zemmod.pdf

http://www.gyakorikerdesek.hu/tudomanyo ... ranzisztor

és még 1:
http://www.ms.sapientia.ro/elektronika/ ... zemmod.pdf

U.i: készül egy ilyen rész is az oldalon, csak még nagyon gyerekcipőben van...

SzLacus

Robert nagyon jó linkeket tolt ide, ebből ki lehet tudakolni a lényeget, de hogy segítsek egy kicsit, és mert az Arduinoról szó van a kérdésben tisztáznunk kell, hogy az esetek igen nagy százalékában a tranzisztort kapcsoló üzemben használjuk. Erról szól az egyik link. De hogy érthető legyek, egyszerűen megközelítve a dolgot, ha a bázis ellenállásra egyre növekvő analóg feszültséget kapcsolunk, akkor egy érték felett (nyitó feszültség) el kezd dolgozni a tranyó. Ekkor a kollektora és az emittere között a bázisba folyatott áramnak a béta (erősítési tényező) szeresét mérhetjük. Aztán ahogy egyre növeljük a nyitást, ezzel arányosan növekszik a kollektor áram, (lineáris szakasz, ezt használjuk az analóg erősítőkben) elérkezik a pillanat, amikor a tranzisztor telítődik. Az eddigi működést úgy is el képzelheted, mintha a kollektor és az emitter között a tranyó egy változtatható ellenállás lenne. Két sorba kötött ellenállás a tápfesz és a föld között. Az egyik fix (ez a fogyasztód) a másik változik. Annál nagyobb áram folyik, minnél kisebb a változtatható tag. Nos amikor elérünk a telítődéshez, akkor kisebb ellenállású már nem tud lenni a tranzisztorunk, így hiába fokozzuk tovább a bázis áramot, nem lesz a kollektor áramban növekedés. Nekünk a legtöbb esetben erre a kapcsoló üzemre van szükségünk a processzorok környékén, és ezzel be-ki kapcsolgatunk dolgokat. Így a fogyasztó áramát a tranzisztor engedi át magán, nekünk csak a bázisába kell folyatnunk töredéknyi áramot, ami nem fogja agyon terhelni a processzorunkat.
Igyekeztem nagyon egyszerűre venni a magyarázatot, és az érthetőség kedvéért komoly egyszerűsítéseket tettem. Robert linkjei kimerítően bevezetnek a tranyók világába, meg a különböző alapkapcsolások impedancia viszonaiba is akár, de talán ez a kis "óvodai magyarázat", ahogy a téma indítódban nevezted segít elindulnod a tudományos mélységek felé.
Még egy apróság, hogy a tranyó az negál. Vagyis, ahogy a bázis ellenálláson emeljük a feszkót, cserébe a kollektorán csöken a feszkó, mert hogy a tranyón maradó feszültség (kollektor, emitter között mért feszkó) egyre kisebb lesz. Ez nem korlát, ezt egyszerűen csak tudni érdemes a használatához.
Üdv, és jó tarnyó füstölést kívánok.

winnerbt

"Még egy apróság, hogy a tranyó az negál."
Ha közös-emmiteres kapcsolást használunk, tehát NPN esetén
E=GND.Ha C=+5V, akkor nem fordít, az emmiteren megjelenő fesz 5-0.6V kb. Tehát mondjuk LED hajtásához használható.
Én már 99%-ban digit tranyókat használok, nem flancból, hanem mert alkatrészszám, méret is csökken. No meg kis bázisellenállással
nem lehet kilőni, mert benne van.
JAni

SzLacus

Hol a munkaellenállás JAni? Maradva az általad említett npn tranyónál a kollektor és a +5 között, vagy az emitter és a GND között? Én földelt emitteres alap kapcsolást feltételeztem ami a leg gyakoribb. Ebben az esetben a kollektor és a táp között lakik a terhelés, és a negálás igaz. Ha a terhelés a föld és az emitter között lakik, akkor valóban nem fordít a tranyó, de arra figyelemmel kell lenni, hogy ilyenkor a bázis emitter dióda 5 volt záró irányú feszültséget kap, és ezt nem minden tranyó szereti. ezen kívül az impedancia viszonyok is másként alakulnak. A tranyós alapkapcsolások rejtelmei már biztosan nem az ovis szint. De ne vigyük be a tranzisztor erdőbe a tranyóval most ismerkedő társunkat.

winnerbt

Persze, utána már én is gondoltam, hogy nem kellene megkeverni.
A "neminvertáló" kapcsolással viszont sokszor fog találkozni mondjuk tápegységnél, ahol nagyon ritkán hajtják alulról a terhelést.
Tehát emmiteren van a terhelés, a B-E zárófesszel igazad van, meg kell nézni adatlapban, régebbi általános tranyók 6.8V-nál törtek.
Ezt ki is használták Japániai csodamérnökök, sok tranyó fordítva, inverz üzembe használva pl. deck-elben:)
Különben ha idegenkedik valaki a bázisellenállástól meg a bázisáramoktól, akkor használjon mondjuk 2N7000 FET-et, oda nem kell ellenállás, sok marékkal elhasználtam anno lustaságból

JAni

glezmen

ujabb 'ovodas' kerdes

a kondenzatorok szerepe nem igazan tiszta nekem az egyenaramu aramkorben

pl. a zajszures/puffer funkcio pontos mukodese

hogy konkret pelda legyen, mondjuk a jol ismert 7805-os feszszabalyzo, ahol ugye az input es az output labat is ossze kell kotni a GND-vel egy-egy kondival

ez pontosan mit es hogyan csinal?

jon mondjuk input oldalon a 9V-os elem, ez toltest visz a kondi egyik fegyverzetere

de a kondenzator az egyenaramu korben szakadaskent viselkedik, nem?

hogyan lesz ebbol zajszures?

winnerbt

Úgy, hogy a változásra meg "rövidzárként" viselkedik.
Amikor terhelésváltozás van, akkor a kondi pótolja addig az energiát, míg a szabályozó észhez nem kap.

glezmen

winnerbt írta:Úgy, hogy a változásra meg "rövidzárként" viselkedik.
Amikor terhelésváltozás van, akkor a kondi pótolja addig az energiát, míg a szabályozó észhez nem kap.

de a tapfesz es a GND kozti rovidzar az nem tul egeszseges

viszont amit irtal, azon elindulva: arrol lehet szo, hogy ha eppen 'kihagy' valamiert a tap, akkor a kondin felgyult toltes az az igy 'kiurult' tapvezetkbe visszakerul?

es mi a helyzet ha valamiert 'tultoltes' jon, tehat pl. a +5V-on valamiert +6V jon, azt le tudja kezelni a kondi? vagy ha mar teljesen feltoltodott, akkor nem tud mit kezdeni?

(bocs hogy ennyire amator modon fogalmazok, mondtam hogy nagyon nullarol indulok

)

winnerbt

A változásra "rövidzár", tehát ha üres kondit töltesz, akkor
bizony bekapcsoláskor rövidzár, mint egy kicsi aksi.
Nem csak a tápkimaradásnál van jelentősége. Amikor egy chip-ben mondjuk egyszerre átkapcsol 5000 tranyó, akkor az megrántja a tápot, igaz rövid időre, de egy LEDvillogtatásnál is változik a terhelésed. Erre szabályoz rá a tápIC-d. De a szabályozás sebessége nem végtelen nagy, így kell egy kis idő, mire megint beáll (na) a táp. Erre a kis időkre, táptüskéket símítja ki a kondenzátor. Minden digit rajzban találsz olyat, hogy "ha lehet a táphoz közel valamilyen kerámiakondi" legyen. Mivel a terhelésváltozás a bemeneti oldalon is jelentkezik, így oda is illik egy símító kondi. Végül is egyszerűen, ha állandó a terhelés (ami általában nem igaz), akkor csak úgy elvan a kondi, ha változna a fesz, mert változik a terhelés, akkor ezt tompítja addig, ameddig a töltése engedi. A túltöltést addig tudja lekezelni, ameddig önmaga is fel nem töltődik, addig áramot eszik, de ha feltöltődött, akkor elmegy alvóba és lazán engedi a magasabb feszt is, ameddig bírja.

glezmen

winnerbt írta:A változásra "rövidzár", tehát ha üres kondit töltesz, akkor
bizony bekapcsoláskor rövidzár, mint egy kicsi aksi.
Nem csak a tápkimaradásnál van jelentősége. Amikor egy chip-ben mondjuk egyszerre átkapcsol 5000 tranyó, akkor az megrántja a tápot, igaz rövid időre, de egy LEDvillogtatásnál is változik a terhelésed. Erre szabályoz rá a tápIC-d. De a szabályozás sebessége nem végtelen nagy, így kell egy kis idő, mire megint beáll (na) a táp. Erre a kis időkre, táptüskéket símítja ki a kondenzátor. Minden digit rajzban találsz olyat, hogy "ha lehet a táphoz közel valamilyen kerámiakondi" legyen. Mivel a terhelésváltozás a bemeneti oldalon is jelentkezik, így oda is illik egy símító kondi. Végül is egyszerűen, ha állandó a terhelés (ami általában nem igaz), akkor csak úgy elvan a kondi, ha változna a fesz, mert változik a terhelés, akkor ezt tompítja addig, ameddig a töltése engedi. A túltöltést addig tudja lekezelni, ameddig önmaga is fel nem töltődik, addig áramot eszik, de ha feltöltődött, akkor elmegy alvóba és lazán engedi a magasabb feszt is, ameddig bírja.

nagyjabol ertem, koszi! bar az meg nem tiszta nekem, hogy valtozasra miert lesz rovidzar

tehat ha csak a kondenzatort tekintjuk: az egyik fegyverzetere hol kevesebb, hol tobb toltes erkezik, de mitol fognak a toltesek a masik fegyverzetre kerulni?
illetve bekapcsolaskor miert viselkedik rovidzarkent?

es meg egy kerdes: a kondenzator az minel nagyobb annal jobb? vagy van olyan helyzet amikor a kisebb kapacitasu kondi jobb mint a nagy?
mondjuk ha addig rovidzarkent mukodik, amig nem toltodik fel, akkor gondolom a nagy kondi tovabb tarto rovidzarat jelent, ami ugye nyilvan nem jo...

muszer

Hali!

A rövidzárat ne szó szerint értsd. Amíg feltöltődik az egyik fegyverzet, addig marha nagy áramot tud benyelni a kondenzátor, és ez úgy néz ki, mintha rövidzár lenne ott.

Kondenzátort úgy képzeld el, hogy
a, egy lufi, ami töltést tárol. Amikor a nyomás elmegy előle, akkor a töltést visszaadja.
b, olyan csőszakasz, amiben keresztben egy rugalmaz zárómebrán van.